Mexikó és a kávé

Mexikó a világ 8. legnagyobb kávétermelője, és itt mintegy 400 000 ember foglalkozik kávétermesztéssel. Hasonlóan, mint minden közép- és dél-amerikai országban, itt is a farmok nagy része a kisgazdák tulajdonában van. A kávécserjét az ország középső, és főleg az ország déli részén termesztik, amely Guatemala (Huehuetenango terület) szomszédságában van. Mexikóban a hagyományos kávéfajtákat termesztik, mint például a Typica, a Bourbon, a Caturra és a Maragogype.

Az első kávécserjék Mexikóba a 18. század végén érkeztek meg a Dominikai Köztársaságból és Kubából a spanyolok uralma alatt. A kávécserjéket Veracruz területére ültették, de nem volt fontos szerepük, mivel az ország nagy mennyiségű ásványi anyaggal (arany, ezüst és olaj) rendelkezett. A spanyol hatóságok tisztában voltak a kávé, mint árucikk értékével, és ezért a kávétermesztés iránt érdeklődőknek lassan szétosztották a földeket. Többé-kevésbé ez rabszolgasors volt, mivel a gazdálkodók a teljes termést minimális beszerzési áron adták el a spanyol kormánynak.

A függetlenség kivívása után az ország a szomszédos Guatemalával viszályban állt a közös határon lévő földterületek miatt. Ezek a viták azt eredményezték, hogy 1860-ban hivatalosan felvásárolták a földeket, és ezeket a földterületeket nyilvántartásba vették Chiapas területén. Tény, hogy ezeken a földterületeken élő emberek többnyire kistermelők voltak, de a földek nem voltak saját tulajdonukban. A kávéültetvények megszerzésének esélye több gazdag európait is megragadott, és nagyon alacsony áron hatalmas földterületeket vásároltak. Végül, azok a mezőgazdasági termelők, akik ott éltek, rabszolgává váltak, és ingyen kellett dolgozniuk a korábban hozzájuk tartozó gazdaságokban.

Csak az 1910-1920-as mexikói forradalom változtatta valójában jobbá a körülményeket. Az új kormány úgy döntött, hogy átalakítja a mezőgazdaságot, és sok földterületet osztott szét a kisgazdák és családok közt, akik kávétermeléssel szerettek volna foglalkozni. A Ley De Obreros törvény felszabadította a rabszolgákat, akiknek “európai” kávéültetvényeken kellett dolgozniuk, és földet is biztosított nekik. Ezeknek a gazdálkodóknak köszönhetően, akik hatalmas know-how-val rendelkeztek, beindult a kávé termesztése Mexikóban. 1973-ban létrehozták az INMECAFE nemzeti kávészervezetet, amelynek ugyanaz volt a feladata, mint más országokban működő kávészervezeteknek, azaz a gazdálkodóknak lehetővé tenni az oktatást, és segítséget nyújtani nekik, valamint stabil és garantált vételi árakat biztosítani. Az INMECAFE nemzeti kávészervezet létrehozása után 1989-ig Mexikóban a kávétermelés 900%-kal nőtt.

1980-ban a mexikói kormány nagy mennyiségű pénzt kölcsönzött külföldre, de ugyanebben az évben a fő export árucikk, a kőolaj ára is csökkent. A kormány számos intézkedést tett a megtakarítások érdekében, és az egyik ilyen intézkedés az INMECAFE kávészervezet támogatásának leállítása volt, amely emiatt lassan összeomlott, és 1990-ben végleg tönkrement. Ez a bukás pusztító hatással volt sok gazdálkodóra, míg 1985-ben Mexikó 885 millió dollár értékű kávét exportált, így 1991-ben a kávé exportja már csak 370 millió dollárt tett ki. A kávé ára évről évre gyorsan csökkent, és a gazdák tehetetlenek voltak.

Sok évszázadon keresztül különböző uralmak alatt a farmerek családjainak számos generációja dolgozott a kávéültetvényeken. Az évek során sok barátság született, és az INMECAFE bukása után számos kisebb együttműködés jött létre a farmerek-barátok között. Az ország különböző régióiban különböző nagyméretű együttműködések alakultak ki, melyek egyesültek, és közösen vállalták az INMECAFE feladatait. Ez az állam által ellenőrizetlen fellendülés csodálatos példa az együttműködésre.

Ma a mexikói kávé értékesítésénél feltüntetik a magasságot és a régiót, ahol termesztették a kávét (pl. Mexikó Altura Chiapas). Minden kávétermelő régiónak (Chiapas, Oaxaca és Veracruz) van egy fő szervezete, amely stabil áron felvásárolja a kávét a gazdáktól, és a szemes kávét forgalmazza. A valódi első osztályú kávé, ahol a farmert és a pontos területet tudnánk azonosítani még odébb van, de lassan fellendülés várható ez ügyben is. Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező években megfigyelhetjük a speciality kávé választék fokozatos növekedését Mexikóban, amit már nagyon várunk.

A mexikói kávé ízvilága

A legtöbb mexikói kávénál a nedves feldolgozási módszert alkalmazzák. Chiapas területről származó kávék íze hasonló a Huehuetenango régióból származó, guatemalai kávékhoz. Ezek az ízek kiegyensúlyozottak, és különböző citrus, virág és csokoládé tónusokat találhatunk bennük. A Veracruz régióból származó kávék erősebb testtel rendelkeznek, amelyben nagyobb mennyiségben a csokoládé íz dominál, melyet lecsengésében a karamelles utóíz követ. Az Oaxaca régióból származó kávék íze a Chiapas és Veracruz kávék ízvilága közt van. Testük közepesen erős, és széles ízvilágukban érezhető a gyümölcstől a karamellen át egészen a csokoládé íze.