Indonézia és a kávé

Szinte hihetetlen, de az Indonéz Köztársaságot 17 508 sziget alkotja. Ez a vulkánokkal teli csodálatos ország, India és Ausztrália között helyezkedik el, a világpiac kávétermelésben a 3. helyet foglalja el. A Typica különböző mutációit és az Indiából importált S795 variánst termesztik itt. Az Arabica kávé a kávétermelés mindössze 30%-át teszi ki, a canephora-kávé pedig 68%-át. A Liberica fajta termesztése a fennmaradó 2%-ot.

Az első kávécserjéket már 1699-ben Jáva szigetén egyértelműen kereskedelmi célból ültették holland uralom alatt. A befolyásos holland földesurak erőszakkal kisajátították a földeket, ahol megalapították a kávé ültetvényeiket. Az őslakosok rabszolgákká váltak, és arra kényszerítették őket, hogy dolgozzanak az ültetvényeiken. 1711-ben négy holland hajó érkezett Antwerpenbe zöld kávé rakománnyal. Ennek köszönhetően Hollandia volt az első európai ország, mely gyarmattal rendelkezett, ahol kávécserjéket termesztettek. A kávé termesztése hamarosan elterjedt Jáva szigetéről a környező Szumátra, Szulavézi, Bali és Flores-szigetekre is.

Sajnos a rabszolgaság a második világháború végéig tartott, amikor Indonézia önállóvá vált, és létrehozta saját független államát. Ezt követően minden földet államosítottak, és eltörölték a rabszolgaságot. Hatalmas ültetvényeket osztottak szét a lakosok között, akik kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Ezúttal természetesen tisztességes feltételek mellett dolgoztak. Ennek az elosztásnak köszönhetően ma az ültetvények 98%-a kisgazdálkodók kezében van.

Indonézia hatalmas ország, számos érdekes termesztési régió és sziget alkotja. Minden régió különleges, egyedülálló fekvéssel, éghajlattal és talajjal rendelkezik, így az indonéz kávéról nem beszélhetünk egységesen. Ezért az ország különböző sarkaiból származó kávé ízvilága is különbözhet. Indonézia összes kávéjának (Arabica és Canephora) közös nevezője, hogy kizárólag kézzel szüretelik. A szüretnél semmilyen technológiát nem használnak.

 Szumátra

A legnagyobb indonéz sziget Malajzia szomszédságában van, ahol érdekes, változatos ízű kávékat termesztenek. A farmok nagyrészt kisgazdálkodók tulajdonát képezik. A kávét leggyakrabban nedves módszerrel dolgozzák fel ún. – giling basah módszerrel. Szumátráról 3 érdekes kávé származik. Talán a legismertebb a Mandheling kávé, melyet a Mandailing törzsről neveztek el, akik ezt a kávét a Tapanuli régióban termesztik. A Lintong régióból származó kávét a világ egyik legmélyebb tava, a Toba tó közelében termesztik. A nem kevésbé ismert Gayo kávét a sziget északi részén, az Aceh régióban, Takengon városát körülvevő kihalt vulkánhegyek lábánál termesztik. Mindhárom termesztési régió átlagos tengerszint feletti magassága eléri az 1400 métert, és a szumátrai kávétermesztés 70%-a úgynevezett “shade grown” ami azt jelenti, hogy a kávécserjéket árnyékban termesztik.

A szumátriai kávé ízprofilja

Szumátra kávéi többnyire testesek és kevésbé savasak. A kávé aromája túlsúlyban földes, nehezebb tónusú és füstös. De az utóízben kisebb mértékben a trópusi gyümölcsök, a grapefruit és a lime is megtalálható.

Szulavézi

Hasonlóan Szumátrá-hoz az ültetvények 95%-a kisgazdálkodók tulajdonában van és a legtöbb kávét nedves módszerrel dolgozzák fel. Sulawesi, Indonézia második legnagyobb szigete, Flores-szigetétől északra helyezkedik el. A legjobb minőségű Arabica kávéja a sziget közepén fekvő Toraja hegyvidékről származik. Toraja régiótól körülbelül 100 kilométerre délre fekszik Enrekang, egy másik jól ismert és érdekes termesztési terület. Az ebből a régióból származó kávét Kalosin keresztül értékesítik, így erről a városról nevezték el. Tehát a kávé az Enrekang területéről származik, de hivatalosan mindenhol Kalosi-nak hívják. Ezek a termesztési területek átlag tengerszint feletti magassága eléri az 1600 métert.

A szulavézi kávé ízprofilja

Mivel a szulavézi kávét magasabb tengerszint feletti magasságban termesztik, mint a szumátriai kávét, így az íze változatosabb, kissé savasabb és édesebb. Természetesen a földes tónusok itt is érezhetők, de kisebb mértékben. Ízvilágukban fellelhető a fahéj, dió és a kakaó is.

Jáva

Indonézia harmadik legnagyobb szigete, mely Szumátra és a kis Bali sziget között helyezkedik el. Az első Arabika kávéfajtákat itt már a 16. század végén elültették, és termesztése sikeres volt. 1880-ban azonban a kávéültetvényeken járvány söpört végig, az ún. kávé levélrozsda, mely a legtöbb kávécserjét elpusztította. A katasztrófa után az Arabika kávét az ellenállóbb Canephora kávéval helyettesítették és így lett Indonéziában, Jáva szigete a Canephora kávé legnagyobb termelője. Az Arabika kávé termesztése teljesen nem ért véget, paradox módon a legnagyobb kávéültetvényeken megmaradt a termesztése. A legismertebb Arabika kávé Blawan területéről származik, mely a Jáva sziget közepén fekszik 1500 méter tengerszint feletti magasságban. Jáva szigetéről származik a nedvesen feldolgozott minőségi Canephora kávé, amelyet a Bromo Tengger Semer Nemzeti Parkban található Semer vulkánhegy lábánál termesztenek.

Jáva kávé ízprofilja

A Blawan területéről származó Arabika kávét nedves módszerrel dolgozzák fel, ízprofilját a szumátriai és szulavézi kávé közé sorolnánk. Erősen testes, földes, étcsokoládé és kakaó ízzel rendelkezik, megtalálhatók benne a különféle fűszerek tónusai, utóízében minimális a savtartalom.

Old Brown Jáva

Néhány farmer úgynevezett: ”Old Brown Jáva” kávét árul, mely lehet Arabika és Canephora is. A szüret után, a félnedvesen (honey) feldolgozott kávét általában 5 évig zsákokban hagyják pihenni. Az ilyen kávé 5 év elteltével elveszíti az összes savasságát, és így íze földesebbé válik fahéj és cédrusfa tónusaival.

Flores

Ez a 600 km hosszú sziget a Szulavézi-szigetcsoporttól délre helyezkedik el. Indonézia 7. legnagyobb szigete. Flores szigetén sok a kialudt és működő vulkán, melyeknek a tevékenységükből származó vulkáni hamu évszázadokon keresztül javítja környezetükben a talaj minőségét. Ezért ezen a szigeten a talaj nagyon jó minőségű, és rendkívül gazdag különböző ásványi anyagokban, mely kiválóan alkalmas a kávé termesztésére. A Flores-szigetéről származó kávé ún: ”shade grown” kávé, és nagy részét nedves módszerrel dolgozzák fel. A kávéfajtákat ezen a szigeten csak az itt élő kistermelők termelik a sziget különböző területein. Talán a legismertebb terület a Ngada felföldje, és a szomszédos Bajawa település, ahol 1600 méter tengerszint feletti magasságban termesztik és dolgozzák fel a kávéfajtákat.

Flores sziget kávéinak ízprofiljai

A kávé aromája édes, szinte virágos. Teste közepesen erős. Csokoládé és enyhe fűszeres íz is érvényesül benne. A savasság sem veszik el benne, megtalálhatók benne a citrusos és gyümölcsös ízek árnyalatai. Lecsengése hosszan tartó, fahéj és kardamon jegyeivel.

Bali

Bali egy kis vulkanikus sziget, amely Jáva szigetétől keletre fekszik. A kávécserjéket Kintamani régióban termesztik, mely a Batukaru és az Agung vulkánok közt található. Tehát, Flores szigetéhez hasonlóan a föld itt is nagyon jó minőségű és ásványi anyagokban igen gazdag. A Bali kávékat az teszi különlegessé, hogy sok farmer a hagyományos módszerek szerint termeszti amely az ún.: Subak Abian, amely a hinduizmuson alapul. A lényege a természethez való kötődés, ezért a farmerek nem használnak peszticideket vagy más kártevőirtó szereket. A Kintamani terület átlagos tengerszint feletti magassága 1600 méter, és a kávét nedves módszerrel dolgozzák fel.

Bali kávé ízprofilja

Indonéziában a Baliról származó kávé a leggyümölcsösebb. Gyengébb testű kávé, amely jellegzetes gyümölcsös ízzel rendelkezik. Ízében megtalálhatóak a narancs, grapefruit és más citrusfélék. Természetesen még mindig jelen vannak a földes és nehezebb tónusok.

Pápua Új-Guinea

Pápua Új-Guinea a világ második legnagyobb szigete, Indonézia és Ausztrália között terül el. Nyugati része, Pápua Indonéziához tartozik, és épp itt két érdekes termőterület is található. Az egyik a Baliem-völgy, amely a Jayawijaya-hegységben található, Wamena város közelében.  A másik régió Kamu, nyugati irányban fekszik, és a Tage-tó környékén termesztik a kávécserjéket. Ezen régiók átlagos tengerszint feletti magassága eléri az 1700 métert, és együtt csak évi 230 tonna kávét termelnek. Valamennyi ültetvény kisfarmerek kezében van, akik a kávé nedves feldolgozását részesítik előnyben.

Pápua Új-Guinea-i kávé ízprofilja

A Papua-i kávé minden irányban kiegyensúlyozott, teste közepesen erős. Nagyon kellemes, boros savassággal rendelkezik. Az ízében érezhető a szőlő és különböző bogyós gyümölcsök is. Az utóíze kissé fűszeres és kesernyés.