Liberica excelsa – az elfeledett rokon

Az arabicáról és a robustáról már bizonyára hallottak, sőt minden bizonnyal meg is kóstolták. Két olyan kávéfajtáról van szó, melyek hivatalos elnevezése Coffea Arabica és Coffea Canephora. Ez a két típus teszi ki a világ kávétermelésének 99 %-át. De elgondolkodtak már azon, mi lehet a fennmaradó 1 %-kal?

Coffea Liberica

A Coffeein kávépörkölőnknek sikerült Lukácstól egy olyan kávét szereznie, amely épp ebbe az egy százalékba tartozik. Ez pedig a liberica /Coffea Liberica/ excelsa variánsa. Tehát ahogy a geisha, caturra, mundo novo vagy a tipica az arabica egy-egy altípusa, az excelsa a liberica egy alfaja.

Az excelsát a 20. század elején Közép-Afrikában fedezték fel. A szakemberek megállapították, hogy igen ellenálló és produktív cserjéről van szó, így rövid időn belül viszonylag népszerűvé vált. Sokáig azonban úgy tartották, nem rejt olyan sokrétű ízélményt, mint az arabica, koffeintartalma pedig jóval alacsonyabb, mint a robustáé, ezért ezidáig nem sikerült betörnie a piacra. Most azonban ez megváltozhat.

Ma főleg Délkelet-Ázsiában termesztik az excelsát, innen származik a mi mintánk is. Ez a kávé Mas Fendi és Mas Dedik kelet-jávai, a Jombang térségben elhelyezkedő farmján termett. Lukács már egy ideje szoros munkakapcsolatban áll a két farmerrel.

Más, mint az arabica és a robusta

„Az excelsa szó szerint lenyűgözött bennünket”- árulta el a Kávéblognak nemrégiben Lukács. „Egyrészt remek a minősége, másrészt viszont egy olyan vadon termő cserjéről van szó, amely szimbiózisban él a környezetében található buja növényvilág összes tagjával. Ez egy igazi „rare coffee”, amely egyedi ízekkel rendelkezik. Édeskés, virágos aromájú kávé, melynek testében felfedezhető a bogyós gyümölcsök íze, mindemellett teljesen más karakterű, mint az arabica.”

Lukács azt is fontosnak tartja, hogy Mas Dedik és Mas Fendi úttörőnek bizonyulnak az agroerdészeten alapuló kávétermesztés terén. Kávécserjéik ugyanis „endemikus boróka erdőkben” teremnek. 23 farmercsaláddal dolgoznak együtt, az erdei excelsával több éves tapasztalatuk van.

„A farmerek díjazása igazán méltányos, a kávécseresznyék árát ők maguk határozzák meg, minden szállítmány esetén azonnal megkapják a fizetséget, mégpedig készpénzben” tette hozzá Lukács, aki úgy véli, az excelsa a jövőben ígéretes karriert futhat be a klimatikus változásoknak köszönhetően. Sokkal ellenállóbb, mint az arabica különböző alfajai.

„Ha megfelelően dolgozzák fel, nagyon érdekes ízprofil a végeredmény. További előnye, hogy alacsony tengerszint feletti magasságban terem, és nagyon hosszú az élettartama. Nem szükséges 8 évente új telepítéseket végezni, hiszen akár 50 évig is terem. Nem igényel sok törődést, sokkal kevésbé fogékony a betegségekre, mint az arabica. Sőt, a melegebb éghajlatot is jobban viseli az arabicánál.”

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az ezredfordulón egy külön kávéfajtának tartották, vagyis az arabica, a robusta és a liberica mellé került a sorba. 2006-ban „fokozták le” a szakemberek, azóta a liberica alfajaként tartják számon.

Sok esetben találkozhatunk azzal a helytelen osztályozással, hogy a liberica valamennyi alfaját excelsának titulálják, ahogy pl. a Coffea Canephora valamennyi variánsát robustának nevezik. Nem minden liberica elxcelsa, ahogy nem minden canephora robusta.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a liberica számára az 1000–1300 m tengerszint feletti magasság a legideálisabb. Érdekessége még az is, hogy viszonylag magas fáról van szó, nem bokros cserjéről, mint a többi kávéfajta esetében.

Az excelsa egyetlen kis hátránya, hogy koffeintartalma alacsony, 0,86–1,13 százalék körül mozog. Összehasonlításképp: az arabica esetében ez 1,2–1,5, a robustánál pedig 2,2–2,7 százalék.  De elég is a szóból, lépjen a tettek mezejére és kóstolja meg a libericát!