Kávé variáns - Laurina

Széles e világon, megannyi fogyasztó részesíti előnyben a kevesebb koffeint tartalmazó kávékat. Azok, akik minimalizálni szeretnék a koffeinbevitelüket, általában a koffeinmentes kávét választják. A koffeinmentesítés általában azt jelenti, hogy a zöldbabot vízbe áztatják, mielőtt különböző filtrációkon halad át, hogy eltávolítsák belőle a koffeint.

De mi a helyzet azokkal a kávéfajtákkal, amelyeknek koffeintartalma természetüknél fogva igazán alacsony?

A Laurina a világ egyik legfontosabb alacsony koffeintartalmú kávéja. Annak ellenére, hogy több mint két évszázaddal ezelőtt azonosították, csupán az elmúlt években éledt újjá.

Amellett, hogy a többi Arabica fajtához képest, körülbelül a fele mennyiségű koffeint tartalmazza, kivételesen finom ízprofillal is rendelkezik.

A Laurina eredete

A Laurina variánst először az Indiai-óceánon található, Réunion szigetén fedezték fel, vadon termőként. Réunion, Franciaország tengerentúli régiója, Madagaszkártól keletre.

Az 1600-as és 1700-as években a kávéfogyasztás Európa-szerte nőtt. A franciák megpróbáltak kávét termeszteni Kelet-Franciaországban, de kudarcot vallottak, ezért a francia gyarmatosítók más, megfelelőbb éghajlatú és domborzatú régiókat kerestek.

1715-ben francia gyarmatosítók néhány kávénövényt küldtek Jemenből a réunioni Saint-Denis-be. Ezek a növények Bourbon fajták voltak, amelyek a világ egyik legváltozatosabb kávéfajtáit képviselik.

A Réunionra küldött eredeti 20 kávénövény közül csupán egy hozott termést. A Bourbon-termelés azonban a szigeten tovább növekedett a következő években.

Mivel Réunion termelésének nagy része a Bourbonra összpontosult, a gazdák és kutatók a sziget őshonos kávéfajtáit nagyrészt figyelmen kívül hagyták. 1783-ban a réunioni kávénövényeket tudományosan is elismerték (eredetileg Coffea mauritiana néven emlegették, mivel Réunion közel van Mauritiushoz), de a termelők inkább a magasabb hozamú Bourbon növényekre összpontosítottak.

A Réunioni Múzeum szerint 1810 körül a gazdák egy új Bourbon növényfajt vettek észre a szigeten. Ezek a növények kisebbek voltak, és ovális cseresznyét termeltek, ami a "Bourbon Point" becenevükhöz vezetett.

Abban az időben a "Bourbon Point" az őshonos réunioni kávénövények és a Jemenből importált Bourbon növények keresztezésének volt titulálva.

A Réunionból származó "Bourbon Point" eredetét a kutatások megerősítették, hogy valójában a Bourbon fajta természetes mutációja. Ez azt jelenti, hogy genetikailag szinte azonosak.

A Laurina név állítólag abból ered, hogy a kávéfa hasonlít a babérnövényekhez (egy örökzöld cserje nagy, ovális levelekkel). A termelők Le Roy-nak is nevezték, az első gazda után, akiről úgy hiszik, hogy felfedezte a variánst.

A Laurina tulajdonságai

A Laurina variáns, karácsonyfára emlékeztető forma, apró levelek, sűrűn összetömörült ágak és hegyes cseresznye jellemzi.

A Bourbon fajta törpe mutációja, ami azt jelenti, hogy növényei általában kicsik. A törpék meglehetősen gyakoriak a Bourbon családba tartozó fajtáknál, akárcsak a Caturra, a Villa Sarchi és a Pacas családoknál is. A növények általában a két méter magasságot érik el.

A kisebb kávéfák általában előnyösebbek a kávétermesztőknek, mivel sűrűbben ültethetőek, és könnyebben betakaríthatóak. A Laurina termései azonban törékenyek, így gondos odafigyelést igényelnek, valamint óvatosan kell őket leszedni. A heves esőzések miatt, a növények hajlamosak a termés idő előtti elhullajtására is.

Az alacsony koffeintartalom hatással lehet a Laurina növekedésére. A koffein természetes kártevőriasztóként működik, így a csökkent koffeinszint érzékenyebbé teheti a károsodásra.

Ma azonban úgy gondolják, hogy ez a variáns jobban ellenáll a szárazságnak, ami segítette a túlélésben.

A Laurinát termesztő hawaii kutatók azt mondják, hogy a növény lassabban növekszik, mint egyéb Arabica fajták, ami egy másik tényezőként járul hozzá ahhoz, hogy a szélesebb kávépiacon korlátozott a jelenléte. Ugyanakkor növényenként több cseresznyét terem, mint más Arabica fajták, ami a termelés növekedésének lehetőségére utal.

A változatosság visszatérése

A termelés a 19. század végén hanyatlásnak indult, és a fajta szinte a kihalás szélén állt.

A cukornádtermesztés végül felváltotta a réunioni kávétermelést, mivel az jövedelmezőbb volt. Ez azt jelenti, hogy a szigeten az eredeti kávéfák csak vadon nőttek.

José Yoshiaki Kawashima kávéipari agronómus, az MI CAFETO Co. Ltd alapítója Japánban. Korábban a National Institute for Coffee Research-ben tanult Salvadorban, mielőtt csatlakozott az UCC Ueshima Coffee Co.-hoz, hogy kávéfarmokat hozzon létre Jamaicán, Hawaii-on és Szumátrán. A Laurináról 1975-ben tanult először. Azóta vágyott arra, hogy Réunionba utazzon, hogy többet megtudjon erről a fajtáról.

A szigeten tett első útja során beszélt az ottani mezőgazdasági igazgatóval. José tájékoztatta őt Réunion fontosságáról a kávéiparban, és meggyőzte, hogy ha találnak kávét, újra fejleszthetik.

Josénak és csapatának néhány hónapba tellett, és 30 kávéfát találtak a vadonban.

Évekkel később, 2001-ben a Réunion-sziget kormánya úgy döntött, hogy José a Nemzetközi Fejlesztési Agrárkutató Központ (CIRAD) és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Kutatóintézet (IRD) támogatásával megkezdi a kávéipar újjáépítését. 2002-ben az egész szigeten megkezdték a próbatermesztést.

José és csapata rádióbejelentéseken keresztül önkéntes farmereket toborzott a szigeten. Több mint 300 gazdálkodó válaszolt, és közülük 105-öt választottak ki a tesztben való részvételre.

30 kávéfáról mintegy 50 000 palántát neveltek, melyek gondosan lettek kiválasztva és elkülönítve, mivel néhányuk nem volt fajtatiszta. Mindegyik termőhely 1000 négyzetméter körüli volt. José és csapata figyelte és értékelte a növekedési ütemet, a koffeintartalmat és a minőséget.

2006 végére 800 kg zöld Laurina bab gyűlt össze. Ezek közül José kiválasztotta a legjobbakat, és mintegy 200 kg-ot exportáltak.

Egy héten belül elfogyott. A kávé 100 grammomként 70 dollárért kelt el.

Nőtt a Laurina termelése más régiókban is?

Gabriel Agrelli (Daterra) mintegy 20 éve termeszti a Laurinát Brazíliában.

A Laurinát először a 19. században hozták Brazíliába. 1932-ben a kutatók ezt a fajtát tanulmányozták az Instituto Agronômico de Campinasban (IAC).

A Daterra az illycaffè-vel és az IAC-vel együttműködve kezdett kísérletezni ezzel a variánssal, és jelenleg körülbelül 6 ha mezőgazdasági területen termesztik a növényeket. Az elmúlt 20 év során a gazdaság a legtermékenyebb növényeket választotta ki szaporításra, ezzel is segítve az alkalmazkodást a gazdaság klímájához.

Minden alkalommal, amikor új Laurinákat telepítenek, a növények körülbelül 30%-a elpusztul az első évben.

Ez lényegesen magasabb pusztulási arányt jelent, mint a többi Arabica fajtánál. Ez elsősorban a variáns alacsonyabb koffeintartalmának köszönhető.

A kártevők és betegségek szintjének ellenőrzése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a legtöbb Laurina növény ne legyen fertőzött.

Csapdákat helyeznek el az egész gazdaságban, különösen a Laurina növények körül, amelyek vonzzák a rovarokat és a kártevőket. Termesztésének előnye azonban az, hogy nem annyira érzékeny a szárazságra, mint más fajták.

Válogatott kísérletek során a Daterra azt találta, hogy a fajta jobban fejlődik árnyékos körülmények között, így a farm a Laurina növények többségét árnyékban termeszti a hozam és a minőség javítása érdekében.

Van a Laurinának piaci potenciálja?

Bár ezt a variánst többnyire természetes koffeinmentes kávéalternatívaként forgalmazzák, több pörkölő ritka, egyedi ízprofillal rendelkező kávéként is forgalmazza.

A Laurinának olyan ízprofilja van, amelyet más brazil kávéknál nem gyakran tapasztalunk. Fényes, édes és sima, könnyed testtel, citrusos ízvilággal és minimális keserűséggel.

A Laurina egyedülálló kínálata a kávéágazatban a magas piaci árakhoz vezetett. 2016-ban a Daterra árverésre bocsátott egy anaerob módszerrel fermentált Laurinát 58 dollár/font áron, ami akkoriban rekordár volt a brazil kávéért.

Az utóbbi években megnőtt az igény erre a fajtára, elsősorban a kávé világversenyeken való növekvő részvétele miatt.

A Laurina kényes kávé, ezért a pörkölőknek óvatosnak kell lenniük a pörkölési profil kialakításánál. A világosabb pörkölések gyakran fejletlenek, savanykásabb jegyekkel, míg a közepes pörkölésű profilok nagyobb mértékben engedik át a fajta természetes édességét.

A Laurina kicsi és sűrű, ezért finom határvonal van az alulfejlettség és a túlfejlettség között.

Általánosságban elmondható, hogy minél sűrűbbek és kisebbek a kávébabok, annál több energiát vesz igénybe a pörkölés, ami azt jelenti, hogy a pörkölőknek óvatosabbnak kell lenniük ezzel a fajtával.

A kihívások ellenére, a Laurina életképes lehetőséget jelent a ritka vagy szokatlan kávéfajtákat kereső termelőknek és pörkölőknek egyaránt.

Természetesen alacsony koffeintartalmának és ízprofiljának köszönhetően egyre népszerűbb számos specialty kávéfogyasztó körében, így van okunk hinni a benne rejlő lehetőségekben.

Forrás: https://perfectdailygrind.com/2022/04/what-is-laurina-coffee/