India és a kávé

India a világ második legnépesebb országa, többek között tea és más fűszerek termesztéséről ismert. Ma azonban India a világ 6. legnagyobb kávétermelője, és a kávétermelésben közel egy millió embert is foglalkoztat. A túlnyomórészt alacsony fekvésű ültetvények ideálisak a Robusta (a termelés 60%-a) termesztésére, de vannak olyan régiók is, ahol csak az Arabicát termesztik (a termelés 40%-a). A kávét csak az ország déli részén termesztik, és érdekessége, hogy különleges hibrideket állítanak elő, amelyeket az indiai körülményeknek megfelelően tenyésztettek ki. A négy fő variáns az S795, Kent, Catimor (Cauvery), Selection 9.

A kávécserje Indiába a 17. században jutott el, Baba Budan nevű zarándoknak köszönhetően. Az arabok a kávéjukat kincsként őrizték, mert egyedülálló árucikk volt. Csak pörkölt vagy zöld kávéval kereskedtek, amit előtte vízben megfőztek. A kávé vagy a kávécserje csempészete bűncselekmény volt, melyet halállal büntettek. Baba Budan zarándok Mekkából jövet megállt Jemenben, ahol egyedülálló lehetőség kínálkozott számára. Nem átfőzött, nyers kávészemeket vásárolhatott. A kockázat ellenére úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget kihasználja. Az övére 7 db kávébabot erősített, amit sikerült kicsempésznie Indiába, ahol elültette a Chandagiri-hegységben. A kávécserjének megfeleltek a körülmények, így Indiában megkezdődhetett a kávétermesztés. Később, tiszteletére átnevezték a hegyet Baba Budan Giri-re.

A 17. század végétől sok kistermelő kezdett el kávét termeszteni a Baba Budan Giri hegység közelében. A kávécserje termesztése lassan elterjedt más régiókban is, és hamarosan Dél-Indiában is termesztették, de ez nem játszott fontos szerepet a kereskedelemben. Az igazi fellendülés 1858-ban kezdődött, amikor India brit gyarmat lett. Nagy-Britannia úgy döntött, hogy belép a „kávéháborúba” Hollandia (Jáva) ellen és Spanyolország (Dél- és Közép-Amerika) ellen, és elkezdte támogatni a gazdálkodókat a kávé termesztésében, állandó felvásárlásával és fix felvásárlási árral. De az indiai farmereknek küzdeniük kellett egy kávécserje betegséggel az ún.:”leaf rust” levélrozsdával.

1870 óta megnőtt a tea iránti kereslet, amelyet kevesebb erőfeszítéssel és költséggel lehetett előállítani, mint a kávét, és ezért sok kávétermelő gazda fokozatosan áttért a tea termesztésére. A Canephora kávécserje ellenálló volt a levélrozsda betegséggel szemben, és így nagyon közkedveltté vált, ennek köszönhetően a Canephora kávé termesztésében hatalmas fellendülés következett be. 1935-ben a kormány egy kutatócsoportot hozott létre, akik új kávécserjéket nemesítettek ki, melyek a Canephora és az Arabica kávé keresztezésével jöttek létre. Az új kávécserjék ellenállóak voltak a levélrozsda és egyéb kártevőkkel szemben, de az ízprofiljuk közelebb állt az Arabica kávéhoz. 1940-ben több millió vetőmagot osztottak szét az új kávé fajtából, aminek köszönhetően bekerültek a forgalomba.

1942-ben a kormány megalakította a “Coffee Board of India” (CBI) nevű kávészervezetet, melynek feladatául tűzte ki a stabil felvásárlást a farmerektől, valamint az összes indiai kávé reklámozását és forgalmazását az egész világon. 1990-re 30%-kal nőtt az eladás a szervezet megalakulása óta.

Ma Indiában a kávétermesztők 98%-a kisgazdálkodó, akik átlagosan 1-3 hektár földterülettel rendelkeznek. A legismertebb termőterületek a Karnataka (korábban Mysore), ahol India legtöbb kávéját termelik, Kerala, ahonnan a jól ismert Malabar monszun kávé származik, és Shevaroy régió, ahol kizárólag csak Arabica kávét termesztenek. Azonban erkölcsileg a legjelentősebb termőterület Bababudangiri, ahol az első kávécserjéket ültették el. Ami a speciality kávét illeti, nehéz kinyomozni, melyik farmon termesztették, és melyik farmer termesztette, mivel kávéikat különböző szervezeteken keresztül értékesítik, és ez mindig egy kávékeverék az adott területről. 

Az indiai kávé ízprofilja

A Canephora és az Arabica kávé hibridjeinek köszönhetően az indiai kávé ízvilága földes, fűszeres és csokoládés, nem tartalmaz savasságot. Testes kávé, hosszantartó utóízzel. A Canephora kávétól örökölték ezt az ízvilágot. A monszun kávék még erőteljesebb, testesebb kávék, és jellegzetes fűszeres ízzel rendelkeznek. A kávéfogyasztók szűk köre kedveli ezt a kávét.

Roya (leaf rust)

Magyar jelentése: Roya (levélrozsda). A levélrozsda a kávécserje betegsége, amely először Kelet-Afrikában a 19. század végén bukkant fel. A betegség különböző méretű narancssárga foltokkal jelenik meg a kávécserje levelein. A betegséggel sújtott növény fotoszintézise felborul, és a növény lassan elpusztul. Először a levelek hullanak le, majd ezt követően a kávécserje is elpusztul. A kávécserjéknél a levélrozsda leggyakrabban alacsonyabb tengerszint feletti magasságnál és magasabb hőmérsékleteken fordul elő, de már magasabban fekvő területeken is megfigyelték. A gazdák nem tudnak ellene védekezni, és évi termésük 10-80%-át is elveszíthetik miatta.

Monszún kávé

Indiából a kávé szállítása Európa legnagyobb kikötőibe a 19. században több hétig is eltartott. Az indiai kávé hírnevét földes ízvilágának, erős testességének köszönhette, melyért nagyon sok európai megszerette. Ahogy az idők során a technológia fejlődött, az indiai kávé kezdte elveszíteni testességét és jellegzetes ízét, a fogyasztók a „régi jó” indiai kávét hiányolták. A régi kávé íze hiányzott nekik, mely az eső, a szél és a nedves levegő hatásainak volt köszönhető, amely a zöld kávé kontinensek közötti szállítása során következett be. Az egyre gyorsuló közlekedés miatt azonban a természet hatása a kávéra megszűnt. Mivel a monszun kávé iránt nagy volt a kereslet, speciális feldolgozási módszert kezdtek alkalmazni. A száraz feldolgozási módszer alkalmazásakor a kávészemeket az óceán partján szétterítik az erre a célra kialakított panel lapokra. A kávészemeket eső, szél és nedves levegő éri, hasonlóan mint hajóval való szállításakor. A kávét naponta többször átforgatják, hogy ne penészedjen meg. Ez a folyamat kb. 3 hét után fejeződik be.