Hogyan változik a kávétermelés Kubában?

Kuba a Karib-térség második legnépesebb országa. A szigetet Latin-Amerika részének tekintik, és az Észak-karibi-tenger, a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán találkozásánál található. A kávét először 1748 körül mutatták be Kubában, és gyorsan az egyik fő árucikké vált. Az 1950-es években a termelés elérte a csúcsát, azóta azonban jelentősen visszaesett. Egyre több befektetőre talál a kubai kávészektor, így segítve a helyi gazdákat. A minőségre és a fenntarthatóságra egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.

A kávétermelés rövid története Kubában

Mint sok más országban, Kubában is jelentős hatással volt a kávétermelésre a bonyolult történelem. A 15. századtól a 19. század végéig a szigetország spanyol gyarmati uralom alatt állt. Bár a rabszolgaságot Kubában 1886-ban eltörölték, az USA 1902-ig megszállta az országot, amikor az függetlenné vált. A kávét 1748-ban José Antonio Gelabert hozta először a szigetre, aki a Dominikai Köztársaságból származó Santo Domingóból hozott magokból alapította meg az első kávéültetvényt Havanna közelében. Körülbelül 43 évvel később, a haiti forradalom elől menekülő francia gyarmati hatalmak érkeztek Kubába, és bevezették a formálisabb mezőgazdasági módszereket. Emellett a francia telepesek megalapították az első kávéültetvényeket Kuba délkeleti részén, amelyek az UNESCO világörökség részévé váltak. Ennek következtében a kubai kávétermelés fellendült. A kávétermelés jelentősen megnőtt a 19. és a 20. század elején. Az 1950-es évek közepén a teljes termelés rekordszintet, több mint 20 000 tonnát ért el évente.

Növekvő termelés és fogyasztás

A 20. század elején a szigeten több mint 150 kávézó alakult, amelyek ikonikus italokat, mint például a café cubano-t kínáltak. Az 1959-es kubai forradalom után a termelés azonban jelentősen visszaesett. Az új kommunista kormány alatt az ország mezőgazdaságát államosították, és sok kávéültetvényt más növényekkel telepítettek be. Emellett 1962-ben az USA embargót vetett ki minden Kubából származó importra, ami kevesebb potenciális kávévásárlót jelentett. Eközben a kávét is jegyrendszerben osztották. Ennek ellenére a kávé továbbra is a kubai kultúra alapvető része maradt, és fontos szerepet játszott a társadalomban.

A kubai kávészektor újjáélesztése

Bonyolult múltja miatt a kubai kávészektor az utóbbi években változásokon ment keresztül. 2022-ben az ország 9 000 és 11 000 tonna közötti kávét termelt, ebből körülbelül 1 500 tonna arabikát exportáltak. Az arabica a Kubában termesztett kávé piacának 60%-át teszi ki, míg a fennmaradó 40%-ot a robusta alkotja. A leggyakoribb arabica fajták az Isla 6-14 és Isla 6-11 (mindkettő ellenáll a kávélevélrozsdának), Bourbon és Caturra Rojo. Sajnos a kávétermelés nem tudott teljesen talpra állni az 1950-es és 1960-as évek visszaesése után, több okból is kifolyólag.

A biodiverzitás megőrzése és a fenntartható értékek támogatása

A fenntarthatóság már egy ideje fontos tényező a kávéiparban, és ez alól a kubai kávészektor sem kivétel. 1959-ben az ország mindössze 12%-át borította erdő. Az utóbbi években azonban az ország elkötelezte magát az erdők helyreállítása és a biodiverzitás védelme mellett. Ez a munka kézzelfogható eredményt hozott. Kuba az ötödik helyen áll a Fenntartható Fejlődési Indexben (SDI), amely az emberi fejlődés ökológiai hatékonyságának mérésére szolgál.

Feldolgozási módok

Mivel a specialty kávékban egyre inkább elterjednek a kísérleti feldolgozási technikák, egyre több termelő használja ezeket a módszereket egyedi ízprofilok létrehozására és a minőség javítására. Fontos továbbá a zöld kávé szállítási feltételeinek szabályozása is. Mivel a szállítmányok általában három-négy hét alatt érnek el az export helyszínére, folyamatosan figyelni kell a hőmérsékletet és a páratartalmat, hogy megőrizzék a minőséget és a frissességet.

A jövő kilátásai

A kubai termelők nagyobb támogatásával javulna a minőség, növekednének a hozamok, és a gazdák versenyképesebb piacokon értékesíthetnék termékeiket, ami növelné a bevételeiket. Az erőteljes környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatóságra való összpontosítással növekszik a lehetőség a globális piacon való sikeres pozíció visszaszerzésére. A kubai kávészektor története az ellenállás, alkalmazkodás és megújulás története. Évtizedekig tartó küzdelem után és a megfelelő támogatás mellett a helyi termelők képesek voltak együttműködni más érdekelt felekkel a minőség és a fenntarthatóság javítása érdekében. Ahhoz azonban, hogy ez így is maradjon, a szektornak további támogatásra lesz szüksége mind a köz-, mind a magánszektorból.

Forrás: https://perfectdailygrind.com/2024/05/coffee-production-in-cuba-quality-sustainability/